Támogatók

Alapszabály

PDFNyomtatásE-mail

 

 

ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁS TERVEZET

 

A Gyulai Civil Szervezetek Szövetsége közgyűlése a 2012. október 02. napján megtartott közgyűlése a szövetség alapszabályát az alábbiak szerint módosítja:

1./           Az alapszabály preambulumában megjelölt jogszabályi hivatkozás az alábbiak szerint módosul: „a Polgári Törvénykönyv, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezet működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései” rendelkezés lép.

 

2./           Az alapszabály I. Fejezet 4. pontjában a „társadalmi” szó hatályát veszti, az alapszabályban a GYCSZSZ rövidítés helyébe „szövetség” meghatározás kerül.

 

3./           Az alapszabály II. fejezetének  „A szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól anyagi támogatást nem kap, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési és megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állit és nem támogat.” szövegrésze hatályát veszti.

 

4./           Az alapszabály I. fejezet 7. pontjának „társadalmi és” szövegrésze, valamint „Ennek részleteit a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban SZMSZ) tartalmazza.Civilházat működtet rendezvények megtartása, képzés és továbbképzés céljából. Pályázatot írhat ki, és ösztöndíjat alapíthat.” szövegrésze hatályát veszti, ezzel egyidejűleg annak helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A szövetség civil házat működtetet, továbbá bármely cél szerinti juttatását  pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

A pályázat kiírására az elnökség jogosult. A pályázati feltételeket a szövetség honlapján (www.gycszsz.hu.hu), valamint Gyula Város hetilapjában (Gyulai Hírlap) kell közzétenni, a pályázati határidő kezdetének és lejártának pontos megjelölésével.

A benyújtott pályázatok elbírálására az elnökség jogosult. A pályázatát benyújtókat az elnökség köteles döntéséről írásban értesíteni.”

 

5./           Az alapszabály III. fejezet 9./ pontjának a „társadalmi szervezet” szövegrésze helyébe az alábbi rendelkezés lép: „civil szervezet” rendelkezés lép, hatályát veszti a „javaslatára a közgyűlés” szövegrész, valamint az alábbi szövegrésszel egészül ki: „Pártoló tag lehet az a civil szervezet, amely a szövetség alapszabályával és céljaival egyetért, és hajlandó az együttműködésre, és a tagdíjat megfizeti. A pártoló tagok egyedileg vállalt tevékenységükkel, illetve anyagi hozzájárulásukkal segítik a szövetséget  céljai elérésében.”

 

6./           Az alapszabály III. fejezet 10. pontja hatályát veszti annak helyébe az alábbi rendelkezés lép:  „A szövetségi tagsági viszony megszűnik:

-  kilépéssel,

-  kizárással,

- a tag megszűnésével,

- a tag törlésével.

 

A tag  kilépés szándékát a szövetség elnökéhez írásban jelentheti be. A tag kilépéséről az elnök tájékoztatja az elnökséget, illetőleg a tagok személyében és számában bekövetkezett változásokról évente egy alkalommal a közgyűlést.

Az elnökség a tagdíj fizetési kötelezettségét elmulasztó tagot köteles írásban, legalább 15 napos fizetési határidővel felhívni kötelezettsége teljesítésére. Amennyiben a tag a felhívásnak nem tesz eleget, az elnökség a tag tagsági viszonyt törléssel megszüntetheti. A törlésről az elnökség köteles határozatot hozni és azt írásban közölni a taggal. A tag a határozattal szemben a kézbesítést követő 15 napon belül a szövetség közgyűléséhez fellebbezést nyújthat be.

 

A szövetség tagját eljárás lefolytatása után meghozott írásbeli határozattal a szövetség elnöksége kizárhatja a tagok sorából, amennyiben a tag az alapszabályban meghatározott célok megvalósítását veszélyezteti és ilyen tevékenységet lát el.

A tagot, illetőleg annak képviselőjét a vezetőség írásban köteles értesíteni a kizárási eljárás megindításáról, amelyben meg kell jelölni az eljárás alapjául szolgáló okot.

A elnökség a kizárási határozat meghozatala előtt a tag képviselőjét köteles meghallgatni, amelynek során biztosítani kell számára, hogy védekezését előterjessze, szükség esetén az általa megjelölt tanúk meghallgatásra kerüljenek. A tag és a tanúk meghallgatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnökség tagjainak, a tag képviselőjének, a tanúnak is alá kell írnia.

A kizárási eljárást az elnökség határozattal köteles lezárni. Mind az eljárást megszüntető, mind a tag kizárását kimondó határozatot a tagnak írásban kell kézbesíteni.

A szövetség tagja a kizárást kimondó határozattal szemben - annak kézbesítését követő 15 napon belül - közgyűléséhez fellebbezhet. A fellebbezést a közgyűlés soron következő ülésén köteles tárgyalni. A közgyűlés határozatát annak kézbesítését követő 30 napon belül keresettel lehet megtámadni a Gyulai Törvényszék előtt.

A tag tagsági viszonya a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.”

 

7./           Az alapszabály IV. Fejezet 12. pontjának „Minden szövetségi tag jogosult a GYCSZSZ-nek, mint társadalmi szövetségnek erkölcsi erejével a nyilvánosság előtt is élni. Így megnevezésében feltűntetheti:  „A GYCSZSZ tagja” megjelölést és jogosult a GYCSZSZ emblémájának használatára.” szövegrésze hatályát veszti ezzel egyidejűleg annak helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Minden tag jogosult a szövetség emblémájának használatára és szövetségi tagsága feltüntetésére.”

 

8./           Az alapszabály V. Fejezete hatályát veszti, ennek megfelelően azt követő alapszabályi fejezetek és pontok számozása megváltozik.

 

9./      Az alapszabály VI. Fejezet 16. pontja hatályát veszti, a 17. pontjának „Az elnökség a tisztségviselők, megbízottak részére megbízási díjat, az alkalmazottaknak munkadíjat állapíthat meg. Az elnökség dönt a költségtérítés szabályairól.”, ezzel egyidejűleg annak helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Az elnökség és az ellenőrző bizottság tagjai munkájuk alapján tiszteletdíjban részesülhetnek, amelyre javaslatot elnökségi tagok esetében az ellenőrző bizottság, ellenőrző bizottság esetén a szövetség elnöke az elnökséggel egyetértésben tehet. Tiszteletdíj kifizetés csak a közgyűlés határozata alapján lehetséges.”

 

10./         Az alapszabály VI. Fejezet 18./ pontja hatályát veszti, ezzel egyidejűleg annak helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

 

„A közgyűlés, valamint az elnökség, az ellenőrző bizottság határozatának meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, az általa képviselt civil szervezet a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

A szövetség megszűnését követő három évig nem lehet a szövetség vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

A szövetség ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet,

a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a           bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és

b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

c) aki

ca) magyar állampolgár, vagy

cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és      tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és            tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló         törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású,     illetve   tartózkodási        engedéllyel rendelkezik.

 

Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

a) az elnökség elnöke vagy tagja,

b) a szövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a szövetség cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást -, illetve

d) az a) - c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.”

11./         Az alapszabály VI. Fejezet „Közhasznúsági nyilatkozatok” cím alatti 19-21. pontjai hatályukat vesztik és ezzel egyidejűleg azok helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

 

„A szövetség nem zárja ki, hogy tagjain kívül más civil szervezet is részesülhessen a szövetség közhasznú szolgáltatásaiból.

 

A szövetség tagjain kívül más civil szervezet úgy részesülhet a szövetség közhasznú szolgáltatásaiból, hogy részt vesz a szövetség által szervezett rendezvényeken, előadásokon, együttműködik céljai megvalósításában.

 

A szövetség által szervezett rendezvényeken, előadásokon minden érdeklődő részt vehet, azok nyilvánosak.

 

A szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

 

A szövetség gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja.

A szövetség a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

 

A szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Közvetlen politikai tevékenység: a párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése.

 

A szövetség közhasznú működésének, tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, a testületi döntéseket, a szolgáltatásai igénybevétele módját, valamint a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készült éves beszámolót a szövetség honlapján (www.gycszsz.hu.hu)  hozza nyilvánosságra.

 

A szövetség a 2011. évi CLXXV. törvény 32.§ (4) bekezdés b) és c) pontjaiban, valamint a 32. § (5) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott feltételeknek megfelel, ezért tevékenységéhez a megfelelő erőforrás rendelkezésére áll, valamint megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható.

 

A szövetség közhasznú tevékenysége az alábbi jogszabályokban meghatározott közfeladatokhoz kapcsolódik:

A szövetség a civil szervezet tagjai által ellátott közhasznú tevékenységekhez kapcsolódó bármely feladatot ellát, azt szükség szerint koordinálja, a tagok olyan közhasznú

tevékenységét segíti, amely közvetlenül, vagy közvetve olyan közfeladathoz kapcsolódik, amelyről törvény felhatalmazása alapján valamely állami szervnek vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. A szövetség tevékenységével hozzá kíván járulni a társadalom és az egyének közös szükségleteinek kielégítéséhez.

 

A főbb közfeladatokhoz kapcsolódó tevékenységek és azok  jogszabályi alapjai:

- egészséges életmód segítését szolgáló tanácsadás és az egészségi állapot figyelemmel kísérése (1997. évi LXXXIII. tv. 11. § (1) bek. a) pontja, 1997. évi CLIV tv. 152. § (1) bek. a) pontja, 88. § (2) bek. ba) pontja), tevékenységét segíti, amely közvetlenül, vagy közvetve olyan közfeladathoz kapcsolódik, amelyről törvény felhatalmazása alapján valamely állami szervnek vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. A szövetség tevékenységével hozzá kíván járulni a társadalom és az egyének közös szükségleteinek kielégítéséhez.

A főbb közfeladatokhoz kapcsolódó tevékenységek és azok  jogszabályi alapjai:

- egészséges életmód segítését szolgáló tanácsadás és az egészségi állapot figyelemmel kísérése (1997. évi LXXXIII. tv. 11. § (1) bek. a) pontja, 1997. évi CLIV tv. 152. § (1) bek. a) pontja, 88. § (2) bek. ba) pontja),

- szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása (1993. évi III. tv. 2. § a szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata),

- kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása, művészeti, közművelődési tevékenység, tudományos tevékenység (A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 1. §-a értelmében a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása a kulturális alap célja, a 9/2006.(V.9.) NKÖM rendelet alapján az alapból támogathatók a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladatok, a kulturális ágazat területére vonatkozó alkotások létrehozása, az 1990. évi LXV. törvény 8. §. (1) bek. alapján a települési önkormányzat feladata a közösségi tér biztosítása, a közművelődés, a tudományos és a művészeti tevékenység elősegítése ),

- természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, műemlékvédelem (1996. évi LIII. törvény 56. §, 61. §-ai az állami és önkormányzati feladatokat határozza meg a természetvédelem területen, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LII. törvény, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény az állami és önkormányzati feladatokat határozza meg),

- gyermek és ifjúságvédelem, magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, sport, közrend és közbiztonság (az 1990. évi LXV. törvény 8. §. (1) bek. alapján a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a gyermek és ifjúságvédelemről való gondoskodás, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása, , a sport támogatása, gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól).

 

A szövetség működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készült éves beszámolójába, valamint a működésével kapcsolatosan keletkezett valamennyi iratba bárki betekinthet és arról (azokról) saját költségére másolatot készíthet.

 

Az érintett a betekintésre vonatkozó szándékát - az iratok pontos megjelölésével – írásban köteles jelezni a szövetségnek. A szövetség a jelzést követő 15 napon belül, a székhelyén, a szövetség elnöke, vagy az általa megbízott elnökségi tag jelenlétében biztosítja az iratokba történő betekintést.

 

A szövetség közgyűlésének, valamint elnökségi ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.”

 

12./                 Az alapszabály  VII. Fejezet 22. pontjának első bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki: (www.gycszsz.hu.hu,)

 

13./        Az alapszabály VII. Fejezet 22. pont második bekezdésének „A közgyűlés ülései nyilvánosak.” szövegrésze, valamint a harmadik bekezdésének „Az elnökség zárt ülés mellett is dönthet, ha megítélése szerint erre személyiségi jogok, személyi adatok védelme érdekében van szükség.” hatály veszti.

 

14./                 Az alapszabály VII. Fejezet 23. pontja hatályát veszti, ezzel egyidejűleg annak helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A közgyűlés a szövetséget érintő bármely kérdésben dönthet, de kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- az alapszabály elfogadása és módosítása,

- az elnökség elnökének, két alelnökének, titkárának és öt tagjának 5 évre történő megválasztása, illetve visszahívása,

- az ellenőrző bizottság elnökének és két tagjának 5 évre történő megválasztása illetve visszahívása,

- a szövetség költségvetésének megállapítása és a zárszámadás elfogadása, a költségvetés elfogadása,

- döntés az elnökségség előző évi munkatervének teljesítéséről, valamint a tárgyévi munka-tervének megtárgyalása és elfogadása,

- a szövetség ellenőrző bizottsága beszámolójának megtárgyalása és elfogadása,

- a szövetség más egyesülettel történő egyesülésének kimondása,

- a szövetség feloszlásának kimondása,

- döntés mindazon ügyekben, amelyeket a jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal,

- elfogadja a beszámoló közhasznúsági mellékletét, amelynek tartalmát a 350/2011.(XII.30.) Kormány rendelet határozza meg,

-  az elnökségi tagok és ellenőrző bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapítása, illetve elfogadása,

- az éves tagdíj meghatározása,

- döntés mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a hatáskörébe utal.

 

A közgyűlés jogosult kitüntetést alapítani és adományozni, valamint az ellenőrző bizottságtól és az elnökség bármely tagjától a szövetséget érintő ügyekben tájékoztatást kérni.

 

A közgyűlés - erre irányuló elnökségi kezdeményezés esetén – a szövetség „tiszteletbeli elnöke”, vagy „tiszteletbeli elnökségi tagja” kitüntető címre határozatlan időtartamra olyan személyt választhat meg, aki személyében megfelel az alapszabályban, valamint jogszabályokban meghatározott tisztséget kizáró vagy összeférhetetlenségi szabályoknak. A tiszteletbeli elnök és elnökségi tag a szövetséget e tisztségéből eredően nem képviselheti.

 

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint két hitelesítő tag ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés határozatát, időpontját, és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A közgyűlés döntéseit az

 

-   7   -

 

érintettekkel, amennyiben azok a közgyűlés döntésénél nem voltak jelen, az elnökség köteles írásban közölni.”

 

15./         Az alapszabály VIII. Fejezet Az elnökség címszó alatti 25./ - 26./ pontjainak rendelkezései hatályukat vesztik, ezzel egyidejűleg annak helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„Az elnökség a szövetség vezető, végrehajtó és ügyintéző szerve, amely gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról az alapszabályban meghatározott célkitűzések szellemében. Az elnökség a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

 

Az elnökség 9 (kilenc) fős testület, amely elnökből, 2 (két) alelnökből, titkárból és 5 (öt) tagból áll.

 

Az elnökség feladata:

- gondoskodik a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok, az alapszabály, a belső szabályzatok és a közgyűlési határozatok végrehajtásáról,

- előkészíti a közgyűlést,

- két közgyűlés közötti időben irányítja a szövetség működését,

- a szövetség szervezeti és működési szabályzatának, valamint pénzkezelési szabályzatnak jóváhagyása és módosítása,

- dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy a közgyűlés határozata nem utalt más szerv hatáskörébe,

- kapcsolatot tart más civil szervezetekkel és szövetségekkel,

- évenként elkészíti a szövetség költségvetését és az éves beszámolót, azok mellékleteit,

- dönt tagfelvételi, törlési és kizárási ügyekben.

 

Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egyszer kell megtartani. Az elnökség ülését annak  elnöke hívja össze.

Az elnökség összehívása elektronikus írásbeli meghívóval történik, vagy ha nem rendelkezik az elnökségi tag elektronikus elérhetőséggel, postai levéllel, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét és napirendjeit és az előterjesztő megnevezését,esetlegesen a meghívott szakértők nevét, valamint mellékletként az írásos előterjesztéseket.

A meghívót legalább 10 nappal az ülést megelőzően kell kiküldeni.

A elnökség ülésére meg kell hívni annak tagjait, mindazokat, akiket az elnökség       legalább két tagja szükségesnek tart, hogy vélemény-nyilvánításukkal elősegítsék a döntéshozatalt, az ellenőrző bizottság elnökét.

Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon a megválasztott  tagjai közül legalább 5 (öt) fő megjelent.

 

Az elnökség határozatait nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

Az elnökségi ülésről vezetett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendi pontokkal kapcsolatos hozzászólásokat, javaslatokat és véleményeket, valamint a meghozott határozatokat, sorszámozással ellátottan. A jegyzőkönyv alapján a szövetség elnöke a határozatokról nyilvántartást vezet és az abban érintetteket a határozatról értesíti.

Az elnökség ülései nyilvánosak.”

 

16./         Az alapszabály IX. Fejezet Az elnök címszó alatti 27./ pontjának rendelkezései hatályukat vesztik, ezzel egyidejűleg annak helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„Az elnök

 

Az elnök a szövetség képviseltére önállóan jogosult, akit akadályoztatása esetén az alelnökök, vagy az általa megbízott két vezetőségi tag együttesen jogosultak helyettesíteni.

Az elnök főbb feladatai:

-  az elnök felelős a szövetség törvényes és alapszabályszerű működéséért,

- kapcsolatot tart az elnökség tagjaival, a szövetség civil szervezet tagjaival, azok képviselőivel és gondoskodik a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtásáról összhangban legyenek,

-  képviseli a szövetséget  hatóságok és más szervek és személyek előtt,

-  összehívja és vezeti a közgyűlési és az elnökségi üléseket,

- előkészíti és előterjeszti a közgyűlés napirendi pontjait, az elnökség éves munkájáról szóló beszámolót ismerteti a közgyűléssel,

- intézkedik minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés vagy a szövetség más szerve hatáskörébe,

- önálló utalványozási jogkört gyakorol, amelyet az elnökség bármely két tagjára átruházhat,

- irányítja a szövetségi ügyviteli munkáját, valamint a szövetség gazdálkodási és pénzügyi feladatainak, kapcsolatot tart a megbízott könyvelővel.”

 

17./         Az alapszabály X. Fejezet Az alelnökök címszó alatti 28./ pontjának rendelkezései hatályukat vesztik, ezzel egyidejűleg annak helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

 

„Az alelnökök

Az elnökség két alelnöki tisztséget betölti tagjai az elnök akadályoztatása esetén ellátják mindazon feladatokat, amelyeket a jogszabályok, az alapszabály, más belső szabályzatok az elnök feladataként, hatásköreként határoznak meg.

Az alelnökök kötelesek tevékenységükről az elnökségnek, az elnöknek beszámolni.”

 

18./         Az alapszabály XI. Fejezet A titkár címszó alatti 29./ pontjának rendelkezései hatályukat vesztik, ezzel egyidejűleg annak helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„ A titkár

-          szervezi, vezeti és ellenőrzi a szövetség gazdasági, pénzügyi, vagyonkezelői tevékenységét,

-          betartja és betartatja a pénzügyi szabályzat előírásait,

-          felelős a szövetség vagyonának, gondos, takarékos és hatékony felhasználásáért, kezeléséért, megóvásáért és gyarapításáért és az egyéb szervek által nyújtott anyagi támogatás célnak megfelelő felhasználásáért,

-          a szövetség javára történő támogatásokról, befizetésekről, adományokról, nyilvántartást vezet, ezek felhasználásáról a  törvényi rendelkezések szerint jár el és elkészíti a bizonylatolást,

-          a gazdálkodásról, vagyon-, illetve pénzkezelésről a közgyűlésnek készítendő elnökségi jelentés előmunkálatait elvégzi, amennyiben az elnökség jelentésével nem ért egyet, a közgyűlésen előterjesztheti különvéleményét,

-          ellátja az elnökség által  hatáskörébe utalt egyéb feladatokat,

-          gondoskodik a pénzkezelési szabályzatot betartásáról és betartatásáról,

18./         Az alapszabály XI. Fejezet A titkár címszó alatti 29./ pontjának rendelkezései hatályukat vesztik, ezzel egyidejűleg annak helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„ A titkár

-          szervezi, vezeti és ellenőrzi a szövetség gazdasági, pénzügyi, vagyonkezelői tevékenységét,

-          betartja és betartatja a pénzügyi szabályzat előírásait,

-          felelős a szövetség vagyonának, gondos, takarékos és hatékony felhasználásáért, kezeléséért, megóvásáért és gyarapításáért és az egyéb szervek által nyújtott anyagi támogatás célnak megfelelő felhasználásáért,

-          a szövetség javára történő támogatásokról, befizetésekről, adományokról, nyilvántartást vezet, ezek felhasználásáról a  törvényi rendelkezések szerint jár el és elkészíti a bizonylatolást,

-          a gazdálkodásról, vagyon-, illetve pénzkezelésről a közgyűlésnek készítendő elnökségi jelentés előmunkálatait elvégzi, amennyiben az elnökség jelentésével nem ért egyet, a közgyűlésen előterjesztheti különvéleményét,

-          ellátja az elnökség által  hatáskörébe utalt egyéb feladatokat,

-          gondoskodik a pénzkezelési szabályzatot betartásáról és betartatásáról,

-          előkészíti a szövetség gazdasági, pénzügyi jelentéseit,

-          gondozza a szövetség sajtókapcsolatait.”

 

-   9   -

 

 

19./         Az alapszabály XII. Fejezet Az ellenőrző bizottság címszó alatti 30./ pontjának rendelkezései hatályukat vesztik, ezzel egyidejűleg annak helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

 

„Az ellenőrző bizottság 3 (három) fős  a közgyűlés által választott elnökből és 2 (két) tagból álló testület. Az ellenőrző bizottság elnökéül és tagjául kizárólag a szövetség tagjai által delegált képviselők választhatók meg. A bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

 

Az ellenőrző bizottság ellenőrzi a szövetség működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szövetség esetleges munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

 

Az ellenőrző bizottság tagja az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vesz.

 

Az ellenőrző bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

- a szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

-  a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

A legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet az ellenőrző bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a legfőbb szerv és az ügyintéző és képviseleti szerv összehívására az ellenőrző bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az ellenőrző bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó ügyészséget.

 

Az ellenőrző bizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább egyszer kell megtartani. A bizottság ülését annak elnöke hívja össze.

A bizottság összehívása elektronikus írásbeli meghívóval történik, vagy ha nem rendelkezik a bizottsági tag elektronikus elérhetőséggel, postai levéllel, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét és napirendjeit..

A meghívót az ülést megelőzően legalább 15 nappal kell kiküldeni.

Az ellenőrző bizottság ülése határozatképes, ha azon a megválasztott tagok közül legalább két fő megjelent.

A bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

A bizottság üléséről vezetett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendi pontokkal kapcsolatos hozzászólásokat, javaslatokat és véleményeket, valamint a meghozott határozatokat, sorszámozással ellátottan. A bizottság elnöke a határozatokról nyilvántartást vezet és az abban érintetteket a határozatról értesíti.”

 

20./         Az alapszabály az alábbi új rendelkezésekkel egészül ki:

 

„XII.  A szövetség tisztségviselői

 

A szövetség tisztségviselői az elnökség és ellenőrző bizottság tagjai.

A tisztségviselő megbízatása megszűnik:

- a tisztségviselő halálával,

- lemondással,

- visszahívással,

- a határozott idő lejártával.

 

A közgyűlés a szövetség tisztségviselőjét mandátuma lejáratát megelőzően határozattal tisztségéből visszahívhatja, amennyiben az alapszabályban meghatározott, tisztségéből eredő kötelezettségeit nem teljesíti, vagy vele szemben az alapszabályban, illetőleg a 2011. évi CLXXV. törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott kizáró, illetőleg összeférhetetlenségi ok merül fel, magyar állampolgárságát elveszti, jogerősen a közügyek gyakorlásától eltiltják.

A közgyűlési határozatot az érintett tisztségviselővel írásban kell közölni, aki a határozattal szemben a közlést követő 30 napon keresettel fordulhat a Gyulai Törvényszékhez.

Amennyiben a tisztségviselő megbízatása a határozott idő lejártát megelőzően megszűnik, az újonnan választott tisztségviselő megbízatása az eredetileg megválasztott tisztségviselő megbízatásának idejéből még hátralévő időtartamára szólhat.”

 

21./         Az alapszabály XIII. fejezet A gazdálkodás és a vagyon címszó alatti 31./ pontjának rendelkezései hatályukat vesztik, ezzel egyidejűleg annak helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„A szövetség gazdálkodása, könyvvezetés, beszámolás

 

Gazdálkodás:

A szövetség vagyoni, pénzügyi forrásai az állami és önkormányzati szervektől származó juttatások, a pártoló tagok vagyoni jellegű hozzájárulása, a tagság adományai, valamint a tagsági díj.

 

- A szövetségnek ingó és ingatlan vagyona lehet, amellyel a vonatkozó pénzügyi rendelkezések és az alapszabály keretei között önállóan rendelkezik. Tartozásáért a szövetség a vagyonával felel.

- A szövetség tartozásáért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek. A támogatásból származó bevételt az adományozó szerv rendelkezései szerint kell felhasználni. Ennek hiányában a felhasználásáról az elnökségi ülés határoz.

- A szövetség befektetési tevékenységet nem végez.

- A szövetség bankszámlája feletti rendelkezési jogosultság az elnököt önállóan, az elnökség bármely két tagját együttesen illeti meg.

- A szövetség éves közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet és arról – az iratokba történő betekintés szabályai szerint - saját költségére másolatot készíthet.

- A szövetség gazdálkodására és az adománygyűjtésre a 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet szabályai az irányadóak.

- A Pénzkezelési Szabályzatot külön, az elnökség által elfogadott okirat tartalmazza.

 

Könyvvezetés, beszámolás:

 

A szövetségnek a közhasznú tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait, kiadásait elkülönítetten kell nyilvántartani és kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.

 

A szövetség a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, megszűnés esetén a megszűnés napjával, mint mérleg-fordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Az üzleti év azonos a naptári évvel. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31.

 

A szövetség beszámolója tartalmazza:

a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),

b) az eredmény kimutatást (eredmény levezetést),

c) a kiegészítő mellékletet.

A szövetség köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.

A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

 

A szövetség a kiegészítő mellékletében köteles bemutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.

A  kiegészítő mellékletében be kell mutatni továbbá a szövetség által az üzleti évben végzett főbb tevékenységeket és programokat, a szövetség által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges jogszabály szerinti adatokat, mutatókat.

 

A szövetség köteles a közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni az Országos Bírósági Hivatalnál.

A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a szövetség a bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon teszi közzé, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé  teszi.

A közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is, amelyet a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.”

 

22./         Az alapszabály XIV. fejezet Záró rendelkezések címszó alatti 32./- 33./ pontjainak rendelkezései hatályukat vesztik, ezzel egyidejűleg annak helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„Záró rendelkezések

A szövetség, mint közhasznú szervezet feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

 

A szövetség 60(hatvan) napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg.

 

Az ügyész a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szervnél indítványozhatja a közhasznú jogállás megszüntetését, ha a szövetség működése és vagyonfelhasználása törvényben, az alapszabályban vagy az ennek alapján készített belső szab